Boszporusz túra
Minden helyi utazási iroda kínálatában megtalálható, és minden szállodai recepción megtaláljuk ezt a hajótúrát. Van egész napos változatban is, de az szerintem felesleges. A fél napos túra bőven elég. Aki fotózni szeretne, annak a fényviszonyok miatt a délutáni időpontot javaslom. Időtartamban kb. 2 óra a hajózás rész, van amikor a Pierre Loti parkkal együtt szervezik a programot.
A Boszporusz legendás és romantikus név. Európa és Ázsia határa. Egy 32km hosszú 0,5-3 km szélességű szoros, amely a Márvány- és Fekete-tengert köti össze. Amióta errefelé Világ a Világ, mindig stratégiailag fontos hely volt. Az oszmán időkben is több erőd épült a szoros mentén, ezzel is ellenőrzés alá vonva Konstantinápoly hajóforgalmát. Egészen 1973-ig az egyetlen megoldás a komp és hajó forgalom volt a gyors átkelésre, amikor is átadták az első, 8 sávos hidat, amely nevét a szorosról kapta. Az igény és a forgalom akkora volt, hogy a hídhasználati díjból a beruházás 10 év alatt megtérült. Bár azóta van egy másik híd is, sőt hamarosan megépül egy harmadik átkelő, de a reggeli-esti dugó akár 2-3 órás utazást is jelent a kontinensek között autóval ingázóknak.
A hajó út során remekül fotózható a Dolmabache palota, a Ciragan Palota, az Ortaköy Dzsámi, a Boszporusz híd, a Rumeli erőd, a Beylerbeyi Palota, a Galata torony, és a Leander- torony is.
Ez utóbbi sok magyar útikönyben e néven szerepel, de a törökül Kiz Kulesi (Lány torony) és semmi köze az innen jóval messzebb lévő Dardanellákat átúszó Leanderhez. A világító torony története a 4. századik nyúlik vissza. Állítólag az egyik császár jóslatot kapott, hogy a lánya kígyómarásban fog meghalni. Félelmében a toronyba záratta leányát, így kerülve el a csapást. De amikor egyszer gyümölcskosarat küldött ajándékba, az abban lapuló kígyó mégis halálra marta gyermekét.
A hajókázás a történelmi épületeken túl más szempontból is érdekes. Isztambul élhető arcát pillanthatjuk meg. Romantikus tengerparti domboldalak, luxus villák és lakóparkok, jachtokkal zsúfolt privát kikötők. Az ázsiai oldal még szellősebb és még zöldebb. Mi - akik eddig sajnálkozva gondoltunk a történelmi sikátorok mocskának lakóira - itt már el tudnánk képzelni egy vityillót, Boszporuszra néző panorámával a pálmafás kertünkből. Csak potom fél-1 millió euró kell hozzá.
|
Fotógaléria: Boszporusz
|
Kirándulás Tekirdagba
Isztambul belvárosától másfél órányi autókázás után érünk Tekirdagba, ahová - biztosan állíthatjuk - néhány magyaron kívül nem sok turista jut el. Számunkra ez Márvány-tenger parti városka különösen fontos, tanulmányainkban úgy szerepel:
Rodostó.
A Szabadságharc bukása után II. Rákóczi fejedelem és kísérete, közöttük Mikes Kelemen itt kapott menedéket a török Portától. Rákóczi 15 éven keresztül, 1735-ben bekövetkezett halálig, innen szervezte az esetleges visszatérés lehetőségét, de a nagypolitikai helyzet már nem volt kedvező.
A rodostói bujdosók közül utolsóként Mikes Kelemen halt meg itt 1761-ben. A szultán bőkezű életjáradékot és tekintélyes méretű ingatlant biztosított a fejedelem és udvartartása számára. Sajnos a hagyományosan fából épült épületek később leégtek, a Rákóczi utcában ma már csak a szépen felújított egykori ebédlőház látogatható. Az emlékházat a magyar és török állam közösen tartja fent, példás rendben. A kiállítást mi magunk is keserédes hangulatban néztük végig, mintha hatott volna ránk az évtizedes számkivetettség fagerendákba itatott hangulata…
Szerencsére Tekirdag könnyedebb hangulatot is tartogat az idelátogatók számára, ugyanis itt készítik az egyik legismertebb török étel, a köfte egyik legnépszerűbb változatát. Ez egy bárány és/vagy marhahúsból készített fasírt, illetve csevapcsicsa szerű húsgolyó. Úton, útfélen köfte éttermekbe botlunk, ahol valóban kiváló minőségben hódolhatunk húsos szenvedélyünknek. Ezek kifejezetten olcsó helyek, 3 főre salátával, tea, víz, kávé, és repeta adaggal együtt 38 lírát fizettünk.
|
Fotógaléria: Rodostó
|
