Ha nyelvészeti oldalról közelítünk, akkor a lüd nyelvet a luvi (luwi, luwian) nyelvből származtatják a legtöbben. A luvi a hettita rokon nyelve, azzal, hogy önálló hieroglif írás, és nem asszír ékírásból táplálkozik. Nem tekinthető a birodalom hivatalos nyelvének, de nagyon elterjedt volt, már a középhettita királyságokban is. Az újhettita időkben (i.e. 12 - i.e. 8.század) részben keveredett az arámival, majd az újasszír hódítások után az i.e. 7. században tűnt el. A luvi nyelvből alakulhatott ki pl. a lük, lüd (lídia), phrüg (fríg) és káriai, ami a latin nyelvekkel teremt kapcsolatot. De így összekapcsolhatja a hettita, az ógörög, és feltételezések szerint az etruszk nyelvet is.

A lüd királyok mitikus családfája az i. e. 13-14. századig nyúlik vissza. Sokak szerint Lydia a széteső Hettita Birodalom része volt, amelynek első ismert központja a korábbi hettita város, Arzawa helyén létesült. A várost gyakran nevezték a Lüdiával hasonlatos Luwiaként.
Az i.e. 8. századtól a Birodalom központja Szardeisz lett, amelyet névetimológiai alapon többen a hettita Asztarpa folyó (Hermosz) partján lévő Szapparanda településsel azonosítanak (Sapparanda -> Sapparda -> Sfard-Szardeisz-Szparda)

A Birodalom határai Alüattész és Kroiszosz (a gazdagságáról híres Krőzus) hódításai nyomán legnagyobb kiterjedésében (i.e. 6.-7.század) nyugaton az Égei-tengerig, keleten pedig a Halüsz folyóig (Kappadókia), és délen - Lükia kivételével - a Földközi-tenger partvidékéig terjedtek. Ebben az időszakban foglalták el a görög városállamok szövetséges területeit is. Többek között ekkor (Kr. e. 560-546) építtette Krőzus az epheszoszi Artemisz-szentély is.

A Lüd Birodalom önállóságának a perzsa terjeszkedés vetett véget. Az ie. 6. században egész Anatólia Perzsa uralom alá került Kyros (Kürosz) király (i.e.559-530) hódításai nyomán. Birodalmát később I. Dareios szilárdította meg. Történelmi léptékkel azonban ez sem tartott sokáig, mert Nagy Sándor - i.e. 335-ben indított hadjáratában - végleg legyőzte őket. Anatóliában beköszöntött a hellenisztikus kor. Nagy Sándor halála után a térség is városállamokra, királyságokra szakadt, mint például a Pergamoni, a Rodoszi, Bithynia, Kilikiai és a Pontuszi királyságra. Akik az egykori Nagy Sándor hadvezér, a makedón Szeleukosz alapította Szeleukida Birodalommal (i.e. 305) álltak hadban, vagy éppen szövetségben.

A rómaiak i.e. 133-ban kezdték meg terjeszkedésüket. Lüdia később a Római Birodalom Asia provinciájához tartozott. Diocletianus alatt pedig egy kicsi, Sardes központú tartomány neve lett.

Fotógaléria: Török bortúra teljes fotógaléria  

• Bizánci, szeldzsuk és oszmán idők