Útleírások

Balkáni kalandozások
Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország: Barcelonai séták
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino: A Francia út
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
A Sangiovese magasiskolája
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011, 2018
Bortúra a Peljesac-félszigeten
Bortúra Korculán
Bortúra Hvar szigetén - 2018
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április
Loire - kóstolási jegyzetek 2018


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Bortúra Hvar szigetén


A horvát borok közül a Hvar szigetiek elsőként kerültek a látókörömbe a 90-es évek végén. Akkor még csak két név tört át számomra az ismeretlenség homályából. Mindkettő Hvar szigeti: Zlatan Plenković és a Plancic család borászata. Ezt leszámítva, és a horvát éttermekben / boltokban elérhető borokon túl, keveset tudtam a helyi fajtákról.
A 2011-es Peljesac-félszigeti és Korcula-szigeti túrát két másik alkalom is követte, így csapatunk elmondhatja magáról, hogy 2007-2016 közötti évjáratot több meghatározó borásznál elég jól ismeri. (lásd a leírás előző részeit).
Idén sikerült végre egy Hvar szigeti túrát is beiktatnunk, köszönhetően a korculai Priscapac Szálloda vezetőségének. Kocsival bonyolult átjutni, ezért mi a Prigradica-Hvar katamaránnal "gyalogosan" keltünk át, ami 6.40-kor indul és 7.40 körül van Hvaron. Vissza 18.10-kor indul és 19.00-kor van Prigradicában. (A jegy ára 50.-kn/fő egy irányban). A szigeten mikrobuszt béreltünk (1500 Kn/7 fő).

1. Hvar történelme és borászata dióhéjban

Míg a környező szigeteket az i.e. 4. században sorra szürakuszai (a mai Siracusa városa Szicíliában) görögök gyarmatosították. Addig a helyi leírások szerint Hvarra Párosz szigetéről származó görög kolónia hozta a borkészítést. I.e. 385-ben érkeztek, és a mai Starigrad helyén megalapították Pharos városát, amely után a sziget ókori neve is ez volt.

(Nem összekeverendő az egyiptomi Alexandria kikötője előtt lévő Pharos szigettel (később félsziget), ahol az ókori világ hetedik csodája, az Alexandriai Világítótorony is állt. Párosz az Égei-tenger közepén lévő, az ún. Kükládok szigetcsoport tagja (többek között Szantorinivel és Míkonosszal együtt). Kezdetben krétaiak, később iónok népesítették be. A sziget fő értékét és kereskedelemének alapját a mai napig híres márvány adta. Ebből a márványból faragták pl. a Milói Vénuszt és Napóleon szarkofágját is.)

A letelepedett görögök feltehetően keveredtek az akkor már ott élő illír népcsoporttal. Az illírek a Balkán-félsziget északnyugati részén, a mai Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Albánia, sőt dél Magyarország területén éltek. Törzseik általában nem alkottak egységes államot, de az i.e. 5-2. században kisebb-nagyobb területen létrejött egységes államalakulat, az ún. Illír Királyság. Kifejezetten jó hajósok, sőt kalózok is voltak, erős tengeri kereskedelmi érdekeltségekkel.

Az illírek a görög befolyáson túl gyakran szembe kerültek a macedon terjeszkedési törekvésekkel. Végül az i. e. 229-től az i.e. 168-ig elhúzódó, ún. 1. és 2. római-illír háború vetett véget függetlenségüknek és kerültek római befolyás alá. A római közigazgatásban Illyricum az Isztriától a Drilon folyóig, továbbá a Savus (Száva) és Drinus (Drina) folyók közé eső területeket foglalta magába. Nagyjából a mai Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Montenegró területe. A provincia fővárosa Salona (Salonae) volt, amelynek romjai a mai horvát Split városa mellett találhatóak.
A Római Birodalom kettéosztását követően rövid ideig a Nyugatrómai Birodalomhoz csatolták, de 476-tól Bizánc fennhatósága alá tartozott. Egy időre elfoglalták az osztrogótok (keleti gótok) és egy Neretva melletti hol illírnek, hol szlávnak tartott törzs is. Végül a térségbe fokozatosan beáramló szláv törzsek rendezték át az etnikai viszonyokat és az i.sz. 11. században a sziget már Hvar néven a Horvát Királyság fennhatósága alá tartozott. Nem tudta azonban kivonni magát a Velence és Raguza közötti befolyásszerző ellentétekből. Rövid Raguzai irányítás után, 1420-ben elismerte Velence fennhatóságát. Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is, és a sziget gazdasága és kultúrája ezen időszakban újra komolyan felvirágzott.

1571-ben törökök dúlták fel, de nem tudták megtartani.

1797-ben az Osztrák-Magyar Monacrhia része lett, bár rövid időre (1806-1812 között) Napóleon megszállta. Ennek emléke a "Fort Napoleon" (erőd).

1918-ban olaszok foglalták el, végül az 1920-as rapallói egyezmény aláírásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált. A II. Világháború után Jugoszláviához, 1992-től pedig az önálló Horvátországhoz tartozik.

A borkészítés mindig is a sziget gazdaságának meghatározó része volt. Még akkor is, ha a sziget egyik meghatározó borásza Andro Tomić úgy fogalmaz, hogy "A gazdag és viharos történelem évszázadai során a Hvar nép nagy műveltséggel és gondossággal termesztette szőlőültetvényeit, a Mediterránium lustaságával." A Monarchia remek piacot biztosított, ennek okán a technológiai fejlődés később érte el a szigetet. Még mostanság is több borász mondta el, hogy az idegenforgalom minden bort felszív (kifejezetten magas áron), ami sok termelőt elkényelmesít. Ez rossz hatással van az innovációra és a minőségi fejlesztésekre.

A 19. század végén Hvar szigetén 22.500 ember és 1200 öszvér, szamár és ló élt, és összesen 5.750 hektáron gazdálkodtak. Ma mindössze 300 hektár szőlőültetvény található. (Forrás: Andro Tomić) A Monarchia piacának összeomlása, a filoxéra 1920-as évekbeli megjelenése, és az ezt követő kivándorlási hullám megtette hatását. A feljegyzések szerint volt olyan nap, amikor a közeli Korcula szigetéről 1 nap alatt 1500-an hagyták el az országot és mentek elsősorban Ausztráliába.
A borkészítés volumene és minősége is csipkerózsika álomba zuhant, és csak az 1990-es évektől kezdett újra éledezni.

2. Szőlőfajták


A sziget szőlői között nemzetközi fajtákon kívül elsősorban dalmát, és jó néhány csak Hvaron honos változatot találhatunk.

Bogdanusa:
Helyi leírások szerint görög eredetű fajta, de pontos származását genetikai bizonyítékokkal nem sikerült még alátámasztani. A múltban a sziget vallási eseményein és fesztiváljain is ezt a bort fogyasztották, nevének jelentése "Isten adta".
A fajta elsősorban a mély, termékeny és viszonylag nedves talajon érzi jól magát, ami miatt a szikár dalmát karszton elterjedése korlátozott. Szinte csak Hvar szigetén található, ott is elsősorban Stari Grad és Jelsa környékén.
Bora viszonylag alacsony alkohol mellett, üde savtartalomra képes, lecsengésben néha kesernyéséggel, ami egyes borászok szerint megfelelő hűtött erjesztéssel kordában tartható.
Kifejezetten ígéretes tételeket kóstoltunk belőle.

Posip
Korcula szigetén elterjedt, de Hvaron is előszeretettel telepített fajta.
Leírását lásd a Dalmát bevezetőben!

Prč (Parč)
Ismeretlen eredetű, ősi dalmát fajta, amely a filoxéra előtt Közép és Dél-Dalmáciában gyakori volt. Egyes források a Grk szinonimájaként említik, de ezt DNS vizsgálatok cáfolták. Ma már szinte csak Hvar keleti részén, Sućuraj falu környékén található.
Nevének jelentése "bak kecske", ami időnként borának - muskotályos karakter melletti - kissé animális aromáiban is tetten érhető. Önálló ültetvénye ritka, más fajtákkal - elsősorban a Bogdanusával - található vegyesen. Magas hozamú, általában magas cukor és alacsony savtartalommal. Emiatt desszertborként is ismert.
Klón szelekciója jelenleg is zajlik, bár kevesen foglalkoznak vele. Az egyik borász az általunk is meglátogatott Plančić, de csak cüvée-ben tudtuk kóstolni.

Rukatac / Marastina
Leírását lásd a Dalmát bevezetőben!

Plavac Mali
Leírását lásd a Dalmát bevezetőben!

Darnekusa (Drnekusa)
Ritka, ismeretlen származású fajta, amely jelenleg (ezen a néven) csak Hvar szigetén fordul elő, ott is csak kis mennyiségben. Az általunk is meglátogatott Plancic az egyik termelő, aki fajtaborként is palackozza.
Horvát források szerint genetikailag rokonságban áll a Plavac mali és a Bogdanusa fajtákkal. És szintén helyi információk szerint a Vis szigeti Glavanjusa szőlővel genetikailag azonosak. Régebben jellemzően vegyes ültetvényeken fordult elő, és szívesen házasították Plavaccal, illetve a klasszikus édes Prosek gyakori összetevője volt.
Leírások alapján üde szerkezetű bort ad, határozott mediterrán fűszerekkel és gyümölcsöséggel, eperre és cseresznyére emlékeztető aromákkal. Az általunk kóstolt tételben ezek mind fellelhetőek voltak, és a bor stílusa török, valamint Szentesi Józsi féle ősi magyar vörösekre emlékeztetett.

3. Borászatok

Vinarija Braća Plančić

(Vrbanj 191, 21462, Vrbanj)
Az 5. generáció óta mezőgazdaságból élő család csak 1919 óta foglalkozik borral. A megfelelő technológiai tudást és igazi sikert és azonban a leszármazottak hozták meg 1980-as évektől kezdődően. A borászat neve és a borok címkéje az elsők között várt ismertté a tengerparti üdülőhelyeken szerte Horvátországban.
2007-ben a Croatia Lloyd biztosító társaság 51%-os érdekeltséget szerzett a borászatban és megkezdődött egy egybefüggő 261 hektáros szőlőterület fejlesztése. A 2008-as pénzügyi válság azonban megingatta a befektető helyzetét, a fejlesztés leállt. Nem világos, hogy az 51%-os üzletrésznek mi lett a sorsa, bár 2014-ben a biztosító közleményeiben eladási célok szerepeltek.

Végül 2016-ban találtam több horvát nyelvű cikket, akik a Plancic család visszatérésről, megújulásáról beszéltek nagy lelkesedéssel, de már nagy termelő helyett 7 hektáron gazdálkodó (és további 5 hektárról felvásárló) családi pincészetként. Kb. 70-80 ezer palackos termelésüket a tömeg kiskereskedelem polcairól egyértelműen magasabbra pozícionálják. Helyi értékesítés, export, borboltok és gasztronómia a fő piaci szegmens.
Látogatásunkkor maga a borász, Antun Plančić - kissé ugyan űzötten - fogadott bennünket. A kóstoló során érdeklődésünk és kérdéseink végül feloldották őt is. Nagyon jó hangulatú és érdekes látogatás volt.

Kóstolási sor:
1. Bogdanusa 2016: Első találkozásom ezzel a fajtával. Acéltartályos tétel. Rusztikus, kifejezetten sós-ásványos, elég jó savszerkezettel. Izgalmas tétel, és jó inni is.
2. Ager 2016: (Bogdanusa és Parč). Ez utóbbi magasabb alkoholra képes, ezért is házasítják inkább. Acéltartályban készült, de 7-8 nap héjon áztatással. A tanninon ez érezhető, de nem sok. Sós, gyógynövényes ízvilág. Savszerkezete jó, lecsengésben picit tapad.
3. Ager Reserva 2016: Ez már hordós tétel. Kb 1 évet töltött 225l-es használt, szlavón tölgyben. Az előző tételnél írt jelzőkön túl jól áll neki a fa. Növeli a bor komplexitását, de nem tolakodó. Kifejezetten jó bor!
4. Plavac Mali Roze 2016: Antun szerint is inkább a piaci igény szülte ezt a rosét, mint a fajta alkalmassága. Gyümölcsös, de nagyon tanninos és tapad. Nem jó inni.
5. Pharos Opol 2016: Ez is 100% Plavac Mali rozé, válogatott ültetvényekről. Siller szerű bor, narancsos-téglavörös reflexekkel. Kifejezetten ásványos, pici likőrösséggel. Tanninos karakter, de határozottan izgalmas. Mondjuk 80 Kn -ért elég drága.
6. Darnekusa 2015: Szintén eleddig nem kóstolt fajta. Nagyon szép, édes gyümölcsös illat, leginkább eper. Világosabb rubin szín. Picit tanninos, de jó a szerkezete, elegendő savval. Izgalmas, a török vörösekre, illetve Szentesi Józsi ősi magyar fajtáira emlékeztet.
7. Pharos Reserva 2012: 100% Plavac Mali. Illata kávés, túlérett gyümölcsökkel. Elsőre fáradt, de jól szellőzik. Kóstolva ásványos, de szikár, és nagyon tapad a tannin. Lehet, hogy még fiatal, bár az öregedés jeleit is mutatja.
8. Pharos Grand Cru 2009: Darnekusa és Plavac Mali házasítás. A pincészet csúcs bora. 1kg-os tőke terhelés, északi oldal, breccsás üledékes talaj. Sötét, nagyon vastag bor. Illatában mély, édes piros-kék bogyós gyümölcsök, túlérettség, kávé. Amarone karakterre emlékeztet. Kóstolva nekem sok, nagyon vastag, olyan dél-olasz Primitivo stílus. Nagy bor!

Vinarija Tomić

(Jelsa 874a, 21465, Jelsa)
Ezzel a pincével volt a legmacerásabb a kapcsolatfelvétel, eléggé le volt szabályozva minden. Mit együnk, hány tételt kóstoljunk és nem is sikerült variálnunk. Még a csapat nemzetközi borvégzettségére és a sok közöttünk lévő borászra hivatkozva sem. Kis fenntartással érkeztünk és végül nagyon pozitív élményekkel távoztunk.

Andro Tomić a sziget szülötte, aki 20 évet töltött el a világ számos pontján, többek között Franciországban is. "Határozottan úgy véli, hogy Hvar a hiteles fajtákkal, az éghajlattal és a szőlőültetvények rendkívüli helyével visszaállíthatja a borvilágban rég elveszett hírnevét és Andro követi a 150 éves családi borkészítés hagyományát".

1993-ban hozta létre a jelenlegi borászatot, ahol évi 130-150 ezer palack bor készül.
A borászat nevében is Boutique Winery, ahol a borkészítés technológiája, a pince, a labor, a vendégfogadó terek, a kóstoló terem is Tomić úr kérlelhetetlen elkötelezettségét és ellentmondást nem tűrő elveit követi. Van benne nem kis adag exhibicionizmus is, de kétségtelenül meggyőző!
A pincészet alatti kóstoló termet az ókori római étkezőkről, az ún tricliniumról modellezték. A kőből faragott termet Diocletianus pincéiben használt módszerrel építették. Kétségtelenül lenyűgöző!
A kóstolót végül személyesen Andro Tomić tartotta, így sikeresen kikerültük a turistáknak szánt szolgáltatást. Kifelé menet legalább 2 külföldiekből álló csoportot találtunk, így érthetővé vált az előzetes - kissé túl sarkos - fogadtatás.

Kóstolási sor:
1. Beleca 2017: Fele-fele arányban Bogdanusa - Posip, amely acéltartályban erjedt. Kóstolva mégis érezhető egy kis tannin, pedig héjon sem áztatták. A borász szerint a fajtából jön. Illatos, picit fajélesztős karakter. Fehér húsú őszibarack, virágos jegyek. Jó ivású, jó savú tétel, bár személy szerint egy kicsit több savnak örülnék.
2. Opolo Nobile 2017: 100% Plavac Mali rozé. Narancsos, hagymahéj színű bor. Behízelgő gyümölcsbomba, aromáiban porcukros eper. Maradék cukor ellenére jó inni, de nem az a jó savú üde bor. Ételkísérőnek, vagy egy lányos buli tökéletes kelléke.
3. Posip 2016: 30%-a akác és tölgyfa hordóban érett, a többi tartályos tétel. Illatában körte és ásványos jegyek, szép fából jövő fűszerrel. Kóstolva jó arányú, gazdag bor egész jó savval. Gyümölcsös, ásványos ízvilág, és hosszú lecsengés.
4. Illyricum 2015: Cabernet Sauvignon és Plavac Mali házasítás. Illatában mély érett fekete gyümölcsök kavalalkádja, domináns fekete cseresznyével. Illatban is szájban is nagyon szép, mértéktartó fás jegyek. Nagyon jó szerkezet, hosszú, ásványos, érett-selymes tannin, mindenfajta tapadás nélkül. Itt beérik a Sauvignon :), és jól áll neki a Plavac aromatikája. Komplex nagy bor!
5. Plavac Mali Barrique 2011: Bár ezen a dalmát túrán mindenhol a túlspilázott új kishordó használat miatt morogtunk, itt most nem zavart a barrique használat. Ez az a karakter, ami miatt Plavac Mali rajongó lettem 2011-ben. Végtelenül komplex, a fajtára jellemző egyedi ornamentikával (amit nem mindenki szeret, de én imádom): só, tenger, sprotni, hínár és érett gyümölcsök kavalkádja. Nagyon hosszú, remek sav-tannin szerkezettel. Nagy bor!
6. Veliki Plavac Mali Magnum 2011: Dűlőszelektált tétel. Az alapanyag között már töppedt szemek is voltak, ami határozottan érezhető. Illatában koncentrált piros és fekete bogyós gyümölcsök, rumos meggy és ásványosság. Kóstolva vastag, érett-édes tannin, és ízben is rumos meggy, csokoládé. Végtelenül koncentrált és hosszú. Nekem kicsit sok, de nagy bor!
7. Prosek Moro 2005: Tradicionális szárításos eljárással készült desszert bor 100% Plavac Maliból. 90g cukor, közel 16%-os alkohol. Savszerkezete meglepően jó, de - mint nagyon sok édes bor a világban - határozottan acetaldehides, illós. Tokaji édesborok zsenialitásához szokott kóstolónak feledhető tétel.

Zlatan Otok

(Marina Bilo Idro, Sveta Nedjelja, Hvar)
A szegény halász családból származó, de céltudatos és elkötelezett Zlatan Plenković 1986-ban alapította a családi gazdaságot, amely 1991-ben lépett palackozott borokkal a piacra. 1993-ban vette fel a borászat a Zlatan Otok nevet. Neve összeforrt a horvát borok minőségének és piaci ismertségének növekedésével. Valóságos legendának számít a helyi bortörténelemben.

Plenkovich úr sajnos 2016 márciusában, hazafelé menet a split-i kompon infarktust kapott és elhunyt. A borászatot ma gyermekei Nikola, Marin és Antonia viszik tovább. Nem kis feladat, mert jelenleg kb. 900 ezer palackot készítenek, alapvetően 3 különböző területről.

Hvar szigetén nagyon meredek kitettségben 10 hektáron, 0,7kg terhelés mellett Plavac Malit, illetve egy kisebb 5,5 hektáros területen vörös mellett fehér Posip, Bogdanusa, Maraschino, Sárga muskotály fajtákat találhatunk.
A szárazföldön, Makarska környékén további 75 hektáron Plavac mali, Crljenak (Zinfandel), Merlot, Cabernet Sauvignon, Syrah, valamint fehér Posip, Zilavka, Dubrovnik malvasia, Chardonnay, Sárga muskotály fajtákat telepítettek.
Sibenik környékén pedig a Vinoline nevű cégük további 65 Hektáron Plavac mali, Babić, Crljenak, Posip fajtákkal dolgozik.

Mi nem a borászat központjában, hanem a Sveta Nedjelja kikötőben lévő étteremben kóstoltunk egy ebéddel összekötve. Nem volt feltétlenül jó választás, mert az étterem elsősorban turistáknak szól és nem szakmai kóstolóknak. Erre sem a hely, sem a személyzet nem volt felkészülve és bár nagyon kedvesek voltak, de felfokozott várakozásainkkal nem volt összhangban a kóstoló. Mintha kicsit gazdátlan lenne még a hely, a gyermekeknek fel kell nőnie egy ekkora feladathoz. Ez a hangulat talán a borokra is rányomta a bélyegét, azzal, hogy az étterem választéka szerintem nem fedi le a teljes portfoliót.

Kóstolási sor:
1. Plavac Mali rosé 2016: üde, gyümölcsös bor. Sava jó, de a fajta tannin szerkezete nem rozénak való (ahogyan azt már többször megállapítottuk). Nem jó inni.
2. Bogdanusa 2017: acéltartályos, kedves, gyümölcsös bor, üdítően alacsony alkohol tartalommal és jó savval. Jó inni!
3. Posip 2017: szintén jó szerkezetű és jó ivású bor, lecsengésben kis kesernyével.
4. Zlatan Hvar 2010: Posip, Marastina, Bogdanusa fajtákból, barrique hordóban érlelt, és sur lie eljárással készült bor. Aranysárga színű, illatában méz, citrusok, és birs. Kóstolva telt, buja, hosszú, jó savszerkezet. Aromatikájában érett mézes gyümölcsök, füge és a citrom. Nem könnyed, de jó bor, öregedés jelei nélkül.
5. Plavac Mali 2013: édes-érett piros bogyós gyümölcs illat. Érett tanninok, édeskés - behízelgő ízvilág, lecsengésben kis kesernye. Jó inni.
6. Zlatan Crljenak 2011: Ez maga a Kastelanski Crljenak, azaz a Zinfandel ősi dalmát klónja. Illata komplex, buja, érett gyümölcsös és virágos aromákkal. Kóstolva nagyon jó savszerkezetű, hosszú bor, de nagyon vastag tanninnal. Ízvilágában érett-túlérett, édeskés gyümölcsök dominálnak. Izgalmas tétel, de nem innám minden nap.
7. Plavac Mali Grand Cru 2011: mély, komplex, és érett gyümölcsös illat, amelyben megjelenik a füstölt hal és sósság. Kóstolva nagyon hosszú, jó savszerkezettel és nagyon sok, de édes-érett tanninokkal. Extrém koncentrált bor, túlérett édes gyümölcsökkel. Nem könnyen iható, időt kér, de nagy bor!

Fotógaléria: Hvar szigeti bortúra