Szent Pantaleon temploma (Manastir Sveti Pantelejmon)
15 perces autóútra Skopje belvárosától, Gorni Nerezi településének szélén, a Vodno-hegyen található ez a 12. századi bizánci stílusú templom. Észak-Macedónia egyik legrégebbi és legfontosabb templomát 1164-ben építették és festették Alexius Angelus Comnenus bizánci herceg utasítására. Nevét a templom bejárata fölött márványba faragva tették halhatatlanná. A herceg Constantine Angelos és Theodora Komnene (I. Alexiosz Komnénosz, magyarosan I. Elek (1048 - 1118. augusztus 15.) a Bizánci Birodalom császára lányának) közös gyermeke, tehát a császár unokája volt.
A templomot Szent Panteleimonnak (magyarul: Szent Pantaleon) (275/284? - 304) vértanú és gyógyító szentnek ajánlották. Kis-Ázsiában, Nikomédiában (a mai török Izmit) született. Apja pogány volt, így antik iskolában taníttatta, majd egy híres nikomédiai orvosnál tanult. Tehetsége még Diocletianus római császárhoz (284-305) is eljutott, aki udvarába hívta az egyre ismertebb orvost. A legenda szerint Pantaleon egyszer egy halott gyermeket talált az utcán, akit kígyó mart meg. Ekkor Jézus Krisztushoz kezdett imádkozni és megfogadta, ha a gyermek meggyógyul, akkor megkeresztelkedik. A kígyó ekkor elpusztult, a gyermek pedig feltámadt, így a csoda hatására megtért a kereszténységbe. Szent Hermolaosz keresztelte meg, annak ellenére, hogy akkor kereszténység tiltott vallás volt. Csodás gyógyításainak híre messzire eljutott, és természetesen ezzel kivívta a rómaiak haragját. 305-ben elfogatták és megvádolták, hogy keresztény foglyokat gyógyított meg. Sem a vádakat nem volt hajlandó a császár előtt cáfolni, sem a kereszténységet megtagadni. Az uralkodó dühében válogatott kínzásoknak vetette alá, de Ő sértetlen maradt. Még a vadállatok sem voltak hajlandóak az arénában bántani, csak a lábát nyalogatták. Amikor lefejezését elrendelték, a hóhér kardja rendre meglágyult, és nem okozott sérülést. Végül imádsága hatására Isten szólította magához, amelyet hallva a katonák is megtértek. A Szent kérésére ekkor mégis csak lefejezték, de testéből nem vér, hanem tej folyt, és az olajfa - amihez kötözték - azonnal termőre fordult tőle. Testét nem tudták elégetni sem, végül keresztények temették el titokban.
(A Szentnek Magyarországon is volt egy temploma, mégpedig az egykori Dunapentele (ma Dunaújváros) magasságában lévő, Szalki-szigeten álló Szent Pantaleonnak monostor. 1238-ban feljegyzések alapján már biztosan létezett, valószínűleg a török hódoltság alatt pusztult el.)
De térjünk vissza a szkopjei Szent Pantaleon kolostorhoz. A leghíresebb emlékei közé azok a freskók tartoznak, amelyeknek érzelem ábrázolásai nem voltak jellemzőek a bizánci művészetben. 1555-ben sajnos a fő kupola összeomlott, a felújítás során sok freskót átfestettek, vagy jobb esetben kiegészítettek. A legjelentősebb falikép a Krisztus Lamentációja, amelyet a művészettörténészek mesterműnek tekintenek, amely korát és az olasz reneszánsz virágzását megelőzve mutat hasonló stílusjegyeket.
|
Fotógaléria: Szkopje
|
