ALBÁNIA TERÜLETÉNEK TÖRTÉNELME
Fejezetek:
- Az őskori Albánia (i.e. 2. évezredig)
-
-
Az őskori Albánia (i.e. 2. évezredig)
Az ország ismert őskori leletei kb. 40 ezer évvel korábbra nyúlna vissza, a Kryegjata-völgyből vadászó-gyűjtögető közösség leletei kerültek elő. Az ezt követő évezredek maradványai - egészen az i.e. 6. évezredig - csont és pattintott kő és kova eszközökről tanúskodnak. A régészek számára legizgalmasabb ásatások a Maliqi-tó vidékén feltárt egykori Vashtëmia településen zajlottak. [5] A helyenként 3 méter mély, mocsaras vidék övezte tavat 1948-1949 során csapolták le mezőgazdasági hasznosítás érdekében. Ekkor került feszínre több, nagy kiterjedésű cölöpházas település.
Komolyabb és főleg korszerű genetikai vizsgálatot és radiokarbonos kormeghatározást azonban csak a 2010-es években végeztek, többek között az amerikai Cincinnati Egyetem régészei [6] Az i.e. 6600 körül itt letelepedett, feltehetően égei-anatóliai régióból érkező bevándorlók magukkal hozták gazdálkodási módszereiket is. Az ún. Maliq-kultúrát így a vadászó-gyűjtögető életmód mellett Európa egyik legkorábbi mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó közösségeként tartjuk számon. A leletek alapján disznó, szarvasmarha, juh és kecske tartás mellett - kezdetleges szinten - növénytermesztéssel is foglalkoztak (pl. alakor-, árpa-, lencse- és cicorlencse/keserű bükköny maradványok kerültek elő).
A későbbiekben ezek a mai Albánia területén élő népcsoportok kapcsolatba kerültek az Adria- és a Duna-medence egyéb kultúráival, amely többek között a kerámia művességben és a díszítési hasonlóságban érhetőek tetten. Az i.e. 3. évezredben a kelet-európai sztyeppék nomád pásztornépeinek bevándorlása a genetikai mintákban is kimutatható. Feltételezik, hogy a helyi neolitikus népesség asszimilálta a bevándorlókat. A bronzkor középső időszakában (i.e. 1800-1700/1500 között) egyre erősödő hatást fejtettek ki a térségtől délre virágzó égei (minószi és mükénéi) kultúrák is.
Az albán régészettudomány álláspontja szerint az i.e. 2. évezredben így alakulhatott ki az a bronzkori protoillír népesség, amelyből a vaskori - az ókorban illír néven ismertté vált - népcsoport jött létre. A bevezetőben bemutatott genetikai kutatás alapján ez ma már nem is tűnik valószínűtlennek.
Egy 2013-as publikáció [7] alapján "az Y-kromoszómás bizonyítékok arra utalnak, hogy a balkáni népcsoportok, beleértve a görögöket és az albánokat is, nagy valószínűséggel a mezolitikumban (újkőkor, i.e. 8-6. évezred) vándoroltak be a régióba (v.ö. Maliq-kultúránál írtakkal). Így a görög és az illír népesség genetikai hasonlósága valószínűleg közös ősökből ered, míg a fenotípusos hasonlóságot a folyamatos migráció tarthatta fenn a térségben."
|
Fotógaléria: Albánia
|
