Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
1.nap: Havanna
2.nap: Havanna
3.nap: Havanna-Vinales
4.nap: Vinales
5.nap: Soroa, Santa Clara
6.nap: Topes de Collantes, Trinidad
7.nap: Cienfuegos, Trinidad
8.nap: Camagüey
9.nap: Camagüey - Guardalavaca
10.-13.nap: Guardalavaca
14.nap: Vissza Havannába
15.nap: Búcsú
Kuba - összefoglaló
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


1. nap: Havanna ( jan. 28. - szombat)

Reggel 7.10-kor indultunk a KLM-el Amszterdamba, onnan 10.20-kor a Martinair-rel Havannába. A gépen – ha előre tudjuk – 50 eur összegért komfort osztály foglalható, ahol még az én 194 cm-es magasságomnak is elég hely van. Mivel mi vagyunk az utolsók a becsekknél, így ez már szóba sem jön. Petrával külön ülünk, de utólag kiderül viszonylag jól jártunk, mert ez a 2 hely a „nagyobb lábú” részlegen marad üresen.
A repülés kb. 10 óra, elég jól viselhető. A kaja holland skótosan közép gyenge, nagyobb gond, hogy nem adnak elég vizet (illetve állandóan kéregetni kell). Mindenkinek javaslom, hogy vigyen magával külön üveget, célszerű sok vizet inni, még a trombózis kialakulása ellen is. Összességében azért legközelebb is felszállok ilyen gépre.

Magyar idő szerint 20.30-kor landolunk Havannában, itt 16.30 van (télen nem 6, hanem csak 5 óra az eltérés, szemben az útikönyv állításaival. Állítólag Castrot nem izgatja a nemzetközi időzóna egyezmény). Magyar útitársunkból – a már említett web-es útleírás emlékére – kiszakad a KVV!, amitől hangosan röhögve érkezünk az útlevél ellenőrzésre. Itt simán áthaladunk, majd jön a kézi poggyász ellenőrzés. Petra cipelte a fotós cuccom kiegészítő tartozékait, ahol ki is figyelték a memória kártyák kiírására szolgáló mobil cd írót. Szentül hitték, hogy ez dvd író, így komolyabb procedúra kezdődött, ami ékes spanyol-angol-magyar keverék nyelven folyt. Sajnos ők csak az első, míg mi a csak a másik két változatot beszéltük. Azon elmélkedetem, hogy vajon a dvd-vel esetleg a rendszerellenes propaganda terjesztését szolgálhatom-e? Fél óra után - midőn ők tápegység nélkül hiába próbálták bekapcsolni a kütyüt - gyakorlati előadást tartottam a digit gépemből kivett memóriakártya íróba helyezéséről és az archiválás mibenlétéről – teljesen hiába, de végül vámnyilatkozat nélkül egy legyintéssel elengedtek.

Közben Zolival pénzt is váltunk, mert valaki azt írta itt a legjobb. Ez nem lett igaz, de igazából nagy különbség nem volt sehol. Az 500 eur címletet sokáig nézik, hiszen az ott kb. 2,5-3 évi átlagfizetés, sőt a végén még Zoli útlevélszámát is ráírják a címletre. Ezen jót vigyorgunk: Zoli eurója bevonul a kubai nemzeti bankba :)

A mosoly hamar lehervad az arcunkról, ugyanis néhány utastársunkkal egyetemben rájövünk, hogy a csomagjaink eközben nem érkeztek meg és nem is fognak. Még az sem vidít fel, hogy az az orosz pár is így járt, akik elénk furakodtak Amszterdamban és miattuk nem ültünk egymás mellett. A reklamációnál hamar rájövünk, hogy itt nem előny, hogy nem tudunk spanyolul többet, mint 4 mojitot kérni …. Annyi azonban kiderül, hogy „no problem” és hogy ez „normal” és végül is „manana”, azaz holnap. Ettől nem leszünk biztosabbak, hogy legalább holnap megjön a csomag, vagy hogy majd holnap kiderül, hogy mikor jön?

Legalább a transzfer megérkezett, igaz a kísérő az angolul előadott csomag ügyünket vagy meg sem értette, vagy tényleg megszokhatta … Kicsit lehangolva érkezünk a városba. Havanna külvárosa Petrát Kairóra emlékezteti, ami nem egy dicséret.
Nyomott hangulatban érkezünk a Hotel Sevilla-ba, ami gyönyörű, gyarmati időket idéző hangulatú. Petra lábát már feltörte a cipő, így ezzel együtt és a csomagjaink hiánya miatt is beesünk az első szállodai shopba, ahol váltó papucsot, nadrágot, inget vásárolunk, gondosan számlát kérve a biztosítónak. (Ami később teljesen feleslegesnek bizonyult, hiszen minden bőrönd Zoli nevére lett feladva, így az én magasabb összegű biztosításom semmit sem ért.)

Egyre lazábbak leszünk és amikor kiderül, hogy a szomszédos szoba (615.) Al Capone törzshelye volt és az egész szintet kibérelte a „csapatnak”, ........... már érezzük a feelinget: KVV! A szobákból gyönyörű a kilátás a Pradora, a tengerre és a belvárosra, amelyet a lemenő nap fénye aranyra varázsol …. Lenyűgözve állunk előtte.

Gyorsan átesünk a hallban lévő bárban az első mojitókon, és iszonyú dögös kávét kapunk (az út hátralévő részén is így lesz; szerelmet kötöttünk a Cubitaval) A titok állítólag a fermentálási technikán van, amiben ők a szivar miatt nagy királyok. Minden esetre a kávé kifejezetten csokoládé aromákkal bír, ki kell próbálnia mindenkinek: cafe con lecche formájában kedveltük leginkább.

Közben lemegy a nap, indulás a városba vacsorázni. Sikátorok, gyér világítás, mi bátrak, ők kedvesek. Végül a nem túl távoli Plaza de la Catedral-on kötünk ki. Tipp-topp kivilágított, de most nem zsúfolt tér, és ott áll a Szent Kristóf Székesegyház, a barokk csoda, a „kőbe komponált zene”. Az amerikai kontinens legöregebb katedrálisa, melynek építését a jezsuiták kezdték meg 1748-ban. Lenyűgöző kezdete havannai éjszakánknak.

A téren álló El Patio étterem lesz a választásunk, ahol hagyjuk magunkat a specialitásra rábeszélni: rántott-húsnyi languszta, grill garnéla, hal – szerencse, hogy csak 2 adagot kérünk, salátával, rizzsel, így meg is bírjuk enni. A mojitok mellé megszólal a helyi zenekar, amitől is spontán szamba támad a téren, a helyiek kezdik ropni. Mi csak nézzük őket és KVV :)! A számla kb. 80 cuc-ra rúg 4 főre.

Lassan 24 óra ébrenlét után a társaság megdől.

Fotógaléria: Havanna