2006.02.06.-09., 10.-13.nap: Guardalavaca
A hétfő meleg, szeles, de még borús volt, csak egyszer jött elő a nap. De legalább nem esett. Az időt az utazás kipihenésével, olvasással és a szállóval való ismerkedéssel töltöttük. A kirándulások szemérmetlenül drága turista csapdák (50-120 USD/fő) kanadai, de leginkább tájékozatlan vendégekre szabva. Már 2 fő számára is jobban megéri az autóbérlés. Mi azonban a Humboldt Nemzeti Parkba szerettünk volna eljutni lamantinokat (vízitehén) nézni a mangrove mocsárban. Az oda-vissza közel 600 km-ről már tudjuk, hogy nem reális csak egy éjszaka ott alvással.
Az előző 10 napunkhoz képest itt más már nem vár ránk, így lassan feladom, hogy valami történni fog. Nem vagyok egy napozós, láblógatós típus, így kifejezetten nem találom a helyem. Pedig a trópusi parknak beillő kert, a tengerpart lenyűgöző és nagy műgonddal karbantartott.
A kedd ragyogó napsütéssel indult, de délutánra ismét beborult. Csütörtökig aztán végig verőfény várt ránk, de a part végig elég szeles volt. Állítólag ez tipikus kubai időjárás. Ez felveti a kérdést, hogy mikor kell idejönni? Májustól októberig esős, szeptember és november között hurrikán veszélyes. Február és március hónapokban a legkevesebb a csapadék, de nekünk 2-3 nap így is becsúszott. Ez az átlagos és gyakorlatilag mindig esélyt jelent valamennyi esőre. Végül is trópusokon vagyunk, de azért nem árt tudni.
Mit lehet itt csinálni? Az all inclusive ellátás része a kajak, a vitorlás és a vízibicikli. A szálló előtt légző pipával is élvezhető zátony húzódik. Jó tudni, hogy a strand középvonalában kb. 100 m-re végig egy alacsony pad húzódik, amin Zolival mi zátonyra is futottunk. 50 centis víz, de ronda 15 cm-es tengeri sünök. Nem volt vicces kikászálódni róla épségben. A szálló partjának két szélén ússzunk be! A jobb oldalon található Diving Centernél lévő rész sokkal látványosabb. Uszonyt itt ingyen kaphatunk, ami nem árt az erőteljesebb úszás lehetősége miatt. Kifejezetten erős volt ugyanis hullámzás a szél miatt. A korallzátony itt nem egy Vörös-tenger, de hatalmas agancs korall erdők, agykorallok és szép halak várnak minket. Sajnos az erős hullámzás a halakat is a korallok közé bújásra késztette.
A szállóvendégek nem feltétlenül a felső közép, vagy a feletti kategóriába tartoztak. És ezt nem a pénzügyi helyzetre, mint inkább viselkedésre értem. Nekem mindig gáz egy all inclusive szállóban otthoni termoszba sört kérni és levinni a tengerpartra... A sok sörös kanadai mellett 2 német, 1 orosz és 4 másik magyar vendéget azonosítottunk. Sok kanadai magyarral találkoztunk, akik nagyon kedvesek voltak. A kanadai nem magyarok közül is mindenki tudta és lelkesen el is mondta, hogy Buda és Pest két város volt és "amazing", hogy mi onnan vagyunk eredetiben :-).
Közel 2 hét alatt a cukros koktélokból azért elegünk lett, így örömmel fedeztük fel, hogy kiváló argentin és chilei borok vannak a borlapon. Így hát borozunk is minden étkezésnél. Nem vagyunk sokan, mert nem nagyon akarnak a vendégek erre ráfizetni. És persze jó kuncsaftok is vagyunk. 3-5 cuc borravaló itt jelentős, mert 15 cuc a havi fizetés. Így már második alkalommal ismert törzsvendégek lettünk az El Patio külön étteremben és bárban. Záró vacsoránk is itt volt, amikor is állati jó paela-t és bárány sültet kaptunk. KVV!
Azért szép lassan felvettük a ritmust, olvasgattunk, sétálgattunk, fürödtünk... talán még maradtunk is volna néhány napot :-).